Közel 49 Celsius-fokkal idén nyáron megdőlt az európai melegrekord. Magyarországon a múlt század eleje óta 1,23 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami elsőre nem hangzik soknak, azonban így is meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét. Az előttünk álló évtizedek legnagyobb kihívása kétségtelenül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás lesz, ami nemcsak a globális, hanem a hazai ingatlanpiacot is érinteni fogja.
A média túlzott figyelmet szentel a repülőgép-szerencsétlenségekre. Az ezekről szóló beszámolók azonban nem adnak megfelelő betekintést a légi közlekedés biztonságára vonatkozóan. Statisztikai adatokra van szükség ahhoz, hogy felismerjük: a repülőgépek jóval biztonságosabbak az autóknál.
Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a "ReturnthePlastics" nevű polgári kezdeményezést, amely az újrafeldolgozható műanyag palackok terjedéséért harcol. A kezdeményezés szervezői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy olyan jogszabály-javaslatot terjesszen elő, amely a műanyag palackok újrafeldolgozását szolgáló, uniós szintű betétdíjas rendszer megvalósítását célozza.
Az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget - derült ki egy hétfő este közzétett közleményből.
A tavalyival karöltve az idei volt a harmadik legmelegebb július a világban a mérések kezdete óta - jelentette be csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amely szerint az elmúlt hónapot szokatlanul magas hőmérsékletek kísérték Finnországtól kezdve egészen az Egyesült Államokig.
Szalagcímek szerte a világban arról számolnak be, hogy több százan haltak meg a Kanadában és az USA északnyugati felén az utóbbi időben tomboló hőhullámok miatt. Ezek a cikkek egytől egyig a klímaváltozást teszik felelőssé a halálesetekért, és sürgős lépésekre szólítanak fel a klímavédelem terén. Ezek az írások azonban a legtöbb esetben arra adnak példát, hogy a klímaváltozásról szóló egyoldalú, riasztó beszámolók mennyire nem adnak teljes képet a kérdésről.
Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták.
Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen - állapította meg egy szerdán közzétett jelentés. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben több mint 190 ország írta alá, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fokban korlátozzák az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest. Sok tudós azonban úgy véli, hogy az üvegházhatású gázok jelentős kibocsátásának csökkentésére tett ígéretek mellett szén-dioxid-kivonási technológiákra is szükség van.
Főként az időjárás természetes változékonysága és nem az új koronavírus-járvány feltartóztatására életbe léptetett korlátozások miatt javult a levegő minősége a pandémia idején az amerikai, európai városokban - állapították meg amerikai kutatók, feltérképezve az emberi egészségre káros, 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációját Kínában, Európában és Észak-Amerikában.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön jóváhagyta a klímavédelmi rendeletet, mely 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát.
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Bár már épp boldogok vagyunk, hogy lassan magunk mögött hagyhatjuk a pandémiát és visszatérhetünk a normális életünkhöz, mielőtt azonban teljesen elfelejtenénk, nagyon fontos, hogy elgondolkodjunk a járvány tanulságain. Lehetséges, hogy a pandémia az (egyik) utolsó vészharangkondítás volt, hogy az életmódunk fenntarthatatlan, és magunk alatt vágjuk a fát. A járvány és a vele járó gazdasági válság azt üzeni, hogy a civilizációnk fennmaradása komoly veszélyben van. Ugyan a koronaválság a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta, eddig a hivatalos adatok szerint legalább 3 millió életet követelt és nagyságrendekkel több ember testi és mentális egészségét nyomorította meg hosszú távon – mégis sok szempontból „szerencsénk” volt a SARS-CoV-2 vírussal. Egy nagyon fertőzőképes és sokszor sunyin, tünet nélküli állapotban, tehát észrevétlenül fertőző kórokozóról van szó, viszont más történelmi járványokhoz képest relatív alacsony a halálozási aránya, valamint soha nem fejlesztettek még ki egy járványra ilyen gyorsan több oltást is. Mivel évente már 4-5 új járvány jelenik meg az emberiségben, csak idő kérdése, hogy egy olyan kórokozó üsse fel a fejét, amelynek a fertőzőképessége vetekszik a SARS-CoV-2-ével, de kombinálja pl. az Ebola halálozási arányát vagy a HIV oltás fejlesztési nehézségeit.
A tudósok szerint ráadásul ez csak egy része a klímaváltozás okozta halálozásoknak, mivel a felmelegedés miatti extrém időjárási körülmények, a viharok, áradások, aszályok következtében a hőmérséklet növekedésével együtt exponenciálisan nő a halálos áldozatok száma is.
Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre.
Egyre inkább nő az igény mind a lakosság, mind a kormányzatok és az ipar részéről is a fenntartható megoldásokra, így ezek inspirálják a zöldipar bővülését, az ebben rejlő potenciált pedig egyre több piaci szereplő is felismeri - mondta Joó István, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár, akivel a Portfolio a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán beszélgetett a fenntarthatóságról, annak makrogazdasági súlyáról, a környezetipar relevanciájáról és az abban rejlő piaci lehetőségekről. Az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztossal készített interjúban emellett szó esett a finanszírozásról, a zöldkötvények kibocsátásának tapasztalatairól, a koronavírus-járvány hatásairól és az e-mobilitás térnyeréséről is.
Egyedülálló gazdasági előrejelzést készíttetett a Magyar Nemzeti Bank a klímaváltozás hatásairól, a megbízott brit Cambridge Econometrics kutatócég elemzése arra is rávilágít, hogy mi lesz a magyar gazdasággal, ha az emberiség nem veszi komolyan a klímaváltozás okozta fenyegetést.
A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.
Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon - állapította meg Péliné Németh Csilla meteorológus pénteken a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkében.
A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.
